Azok fránya gazdasági számítások – Miért nem éri meg hasra ütésre dönteni kisvállalatként
Fix költségek, kalkulációk és projekt-hozamok, amiket nem lehet megspórolni – főleg, ha árversenyben vagy jelen
Sok kisvállalkozás vezetője úgy érzi, nincs ideje a számokkal bajlódni. Inkább „érzésre” dönt, árakat is tapasztalatból, hasra ütésre határoz meg. Ez egy darabig még működhet – de amikor elfogy a pénz, vagy kiderül, hogy a „sikeres” időszak alatt sem képződött valódi nyereség, már késő korrigálni.
Különösen igaz ez, ha árversenyben próbálsz talpon maradni: ott nincs mozgástér a hibákra – pontos kalkuláció nélkül csak látszólag versenyképes az ajánlatod.
1. A megérzésre alapozott döntések buktatói
Gyakori mondat: „Szerintem ez ennyit ér, ennyiért biztos el tudom adni.” De vajon mennyibe kerül valójában?
Egy szolgáltató cég vezetője érzésre adta az árat, mondván: „Mások is ennyiért csinálják.” Végül kiderült, hogy a kiszállás, az adminisztráció, és a gyakori újrakezdés miatt a projekt végén még a minimálbér szintjét sem érte el az óradíja.
A nyereség csak akkor valódi, ha minden költséget beleszámolsz – és közben magadat sem dolgozod agyon.
2. Előkalkuláció és utókalkuláció: két gyors, de döntő lépés
Az előkalkuláció segít tisztán látni, mielőtt árat adsz – az utókalkuláció pedig lehetőséget ad a tanulásra. Nélkülük vakon repülsz.
Egy épületgépész vállalkozó előzetesen „rutinmelónak” gondolta a munkát, de nem számolt a helyszíni várakozásokkal, parkolási nehézségekkel, és azzal sem, hogy kétszer kell visszamenni apróságokért. Papíron nyereség, valójában viszont napok mentek el alig pár tízezer forintos bevételért.
3. A fix költségek fájdalma és mellőzése kalkulációkban
A legtöbb vállalkozás csak a közvetlen költségekkel számol: anyag, munkadíj, kiszállás. De mi van a háttérrel? Iroda, adminisztráció, könyvelés, telefon, autóhasználat – ezek akkor is pénzbe kerülnek, ha épp nincs projekt.
Egy kis tanácsadó cég rendszeresen kis pluszban zárt minden ügyfélnél – mégsem termelt annyi pénzt, hogy fejleszteni tudjon. Később jött a felismerés: az iroda rezsije, a háttérmunkák és a saját ideje teljesen kimaradt a kalkulációkból.
És itt jön a nagy hiányzó: a tulajdonos saját ideje.
Ha te vagy a projekt kulcsfigurája, és ezt a munkát más nem tudná helyetted elvégezni, akkor bizony bele kell számolnod a saját időráfordításodat is! Képzeld el, hogy a Riviérán nyaralsz – ki csinálná helyetted? Mennyi lenne egy erős, döntésképes első számú vezető bérigénye? Nos, ennek is ki kellene termelődnie, ha a projekt valóban fenntartható.
4. Amire tényleg figyelni kell – egyszerű mutatók, kisvállalati nyelven
Nem kell pénzügyi végzettség. De ezt a négy dolgot tudni kell:
- Árbevétel – közvetlen költség = fedezet
- Fedezet – fix költségek = nyereség
- Egy projekt hozama: mennyi pénz jött be, mennyi ment ki, mennyi időt vitt el
- Cash-flow ≠ nyereség: ha mindenki késve fizet, a papíron megtermelt profit nem segít a hétfői bérfizetésnél
Egy gépipari karbantartó cégnél több sikeres szerződés is futott, papíron minden rendben volt – de az ügyfelek 45-60 napos fizetési határidőt kértek. A cégvezető saját zsebből fizette az alkalmazottakat, és egyre többször fordult meg a fejében: „Mi vagyok én: BANK”
5. Mit tehetsz most, egyszerűen?
Nem kell új ERP-t bevezetni – csak elkezdeni egyszerűsíteni:
- Minden munkához vezess egy egyszerű Google Táblázatot, ahol látszik, hogy mi volt a bevétel, költség, ráfordított idő.
- Jelöld külön a saját időráfordításodat, és számolj rá egy reális vezetői óradíjat.
- Havonta kérj egy egyoldalas összefoglalót a könyvelőtől: árbevétel, fix költségek, nyereség.
- Tervezz legalább egy projektet úgy, mintha egy „külső ügyvezető” dolgozna helyetted – ez kijózanító élmény.
És végül
A pénzügy nem öncél – a túlélés és növekedés alapja. Néhány egyszerű szám segíthet felismerni, hol folyik el a pénz, és hogyan lehet valódi nyereséget termelni. Mert aki csak érzésre dönt, az könnyen meglepődik – általában akkor, amikor már túl késő.