A Szűk Keresztmetszetek Dinamikája – Pénz, Idő, Tudás a vállalkozásokban (1. rész)
A vállalkozás működésének egyik legkevésbé megfogalmazott, de annál meghatározóbb törvényszerűsége, hogy mindig van egy szűk keresztmetszet, ami lassítja vagy korlátozza a fejlődést. Több mint harminc év tapasztalattal a hátam mögött, különféle vállalatoknál szakértőként és tanácsadóként dolgozva azt tapasztaltam, hogy ez a szűk keresztmetszet szinte mindig három erőforrás valamelyikéhez kötődik: pénzhez, időhöz vagy tudáshoz.
Tovább olvasás: ITT
A Szűk Keresztmetszetek Stratégiai Egyensúlya – Hogyan váltsunk át egyik erőforrást a másikra? (2. rész, végleges verzió)
Az előző részben arról írtam, hogy minden vállalkozás egy háromszögben egyensúlyoz pénz, idő és tudás között. Ezek közül mindig van legalább egy, amelyik hiányzik, és ez a szűk keresztmetszet határozza meg a fejlődési lehetőségeket.
A valódi kérdés azonban nem az, hogy van-e szűk keresztmetszet – mert mindig van -, hanem hogy képesek vagyunk-e tudatosan átváltani egyik erőforrást a másikra, és ha igen, milyen akadályokkal kell közben megküzdenünk.
Ebben a cikkben azt mutatom be, hogyan lehet bármelyik erőforrásból bármelyik másikra átváltani, milyen stratégiák működnek jól, és melyek a végrehajtás nehézségei.
Tovább olvasás: ITT
A Szabadság Háromszög Fenntarthatósága – Miért Dőlnek Be Jól Működő Vállalkozások? (3. rész)
Az első két cikkben arról írtam, hogy minden vállalkozás egy háromszögben egyensúlyoz pénz, idő és tudás között. Ha ezek közül az egyik hiányzik, az szűk keresztmetszetté válik, és lassítja vagy veszélyezteti a fejlődést.
De mi van akkor, ha a pénz nem szűk keresztmetszet, hanem bőségben áll rendelkezésre?
A tapasztalataim szerint sok sikeres kisvállalat épp azért megy tönkre, mert a pénz bősége elbizakodottá teszi a tulajdonosokat, és nem ismerik fel, hogy a fenntarthatóság nem pénz, hanem tudás kérdése.
Tovább olvasás: ITT
„A helyes döntés kulcsa a tapasztalat, a tapasztalat forrásai pedig többnyire a rossz döntések.” – Abercrombie
A vezetői lét egyik legnagyobb kihívása, hogy döntéseket kell hozni. Nem is akármilyeneket: olyanokat, amelyek pénzről, emberekről, jövőről szólnak. Mégis előfordul, hogy egy vezető heteken, hónapokon át halogat egy döntést, amelyről ő maga is tudja, hogy szükséges lenne. Kimondja, hogy „már dönteni kellene”, mégsem lép. Miért történik ez, és hogyan lehet túllépni ezen a bénító állapoton?
Miért halogatják a vezetők a döntéseiket?
Félelem az elköteleződéstől
Péter, egy kiskereskedelmi bolt tulajdonosa régóta fontolgatta, hogy átköltözik egy kedvezőbb bérleti díjú helyiségbe. Bár minden racionalitás ezt indokolta, hónapokig nem lépett, mert félt: „Mi van, ha elvesztem a törzsvásárlóimat?” A döntés súlya nyomasztotta, mígnem egy váratlan bérletidíj-emelés kényszerítette ki a váltást.
Tovább olvasás: ITT
Folyamat-vezérelt működés kisvállalatoknál – avagy hogyan vegyük le a világ súlyát a vállunkról- 5. rész
Egy ügyfelem szinte mindent maga csinált a cégében. Reggel ő nyitotta az irodát, napközben három projekten dolgozott, este pedig még ő számlázott, és egy Excel-táblában nyomozta, hogy kinek mit ígért meg előző héten. Amikor megkérdeztem tőle, mikor volt utoljára szabadságon, csak annyit mondott: „Hagyjál már, majd gazdag leszek”
Ügyfelem nem egyedi eset.
Tovább olvasás. ITT
Széchenyi Lánchídja: a korabeli projektmenedzsment sikere-6.rész
Projektmenedzsment kisvállalatoknak: egyszerű módszerek a hatékony végrehajtásért
A legtöbb kisvállalkozásban a mindennapok pörgésében a feladatok kezelése gyakran ad-hoc módon történik: „Te is nézd meg, majd megbeszéljük, jövő hétre legyen kész valahogy.” Ez egy darabig működik is — de ahogy nő a feladatok száma és összetettsége, a káosz előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik.
A projektmenedzsment ilyenkor nem bonyolítás, hanem épp az átláthatóság és a hatékonyság megteremtésének eszköze. És jó hír: egy kis csapatnak nem kell bonyolult rendszereket bevezetnie — néhány egyszerű lépéssel hatalmasat lehet előrelépni.
Mikor érdemes elgondolkodni a projektmenedzsment bevezetésén?
Tovább olvasás :ITT